Csege – Beszélgetés egy ősi táltossal múltról és jövőről (1. rész)

- Azt mondtad nekünk, hogy te egy ősi táltos közösséget képviselsz. Mit jelent ezt pontosan?
- Azért használom a táltos kifejezést, mert ez fedi a leginkább azt, amit képviselek a közösségünk többi tagjával együtt. Használhatnék más kifejezést is, de ennek szerintem nincs akkora jelentősége. Viszont hozzátenném az “ősi” jelzőt, mert a néphiedelem és néphagyomány az idők folyamán erősen torzította a táltosokról kialakított képet. Az ősi táltosok egy markáns, letisztult eszme- és rítusrendszert képviselnek, ami az elmúlt évezredekben lényegében változatlan maradt. Egy kis csoportról van szó, csupán néhány tucat ember világszerte.
- Világszerte? Azt gondoltam eddig, a táltosok magyarok.
- Ahhoz, hogy ezt meg tudjam magyarázni, vissza kell mennünk a távoli múltba. A mai Mongólia és Tibet területén élt egy ősi civilizáció, városaik romjait ma a mongol sivatagok homokja fedi.
- De ma is ott vannak a homok alatt?
- Igen, a régészek a közeljövőben minden bizonnyal meg is fogják őket találni és ez sok téren felül fogja írni a jelenlegi történelmi ismereteinket. Az ősi táltosok közösségének gyökerei eddig a civilizációig nyúlnak vissza. A későbbi magyar törzsek némelyikének őseit is itt kell keresnünk.
- Van ennek a civilizációnak köze a sumérokhoz vagy más ősi népekhez?
- Számos később létrejött ősi kultúra gyökerei ide vezethetők vissza, de nincs közvetlen kapcsolat. Akiket a történelem ma suméroknak neveznek, jóval később alakították ki kultúrájukat a Tigris és Eufrátesz folyók vidékén.
- Milyen szerepet játszottak a táltosok ennek a civilizációnak az életében? Eddig a táltosokat, sámánokat mindig természeti népekkel kötöttük össze.
- A külvilág számára az ősi táltosok a közvetítők és őrzők szerepét töltötték be. Tehát egyrészt információkat közvetítettek a múlt és a jelen, továbbá a jövő és a jelen között, illetve különböző népek, csoportok között. Hogy ez pontosan mit jelent, azt majd később fejteném ki. Másrészt őrzők voltak, előző generációk tudását és emlékeit őrizték a következő generációk számára. Tudásuknál és képességeiknél fogva a rangidős táltosok, ha szabad ezt a fogalmat használnom, mindig kapcsolatban álltak a tözsi vezetőkkel, fejedelmekkel és királyokkal, de sosem tartoztak a hatalmi elithez, sem vagyonosabb társadalmi rétegekhez. Ez így volt a kezdetektől, később sem változott. Hallottam már olyasmit, hogy egyesek az Árpád-házi királyaink némelyikét is táltosnak tartották, de ez nem volt így. Voltak, akik átestek egyes ősi táltos beavatási szertartásokon és bensőséges kapcsolatot ápoltak velünk. Tehát magukban hordozták az ősi táltos tudás egy részét. De sosem tartoztak az ősi táltosok csoportjához.
- Mi történt az ősi táltosokkal az említett civilizáció pusztulása után?
- Az említett civilizáció városainak pusztulása után a nép szétszéledt. Az ősi táltos közösség velük küldte néhány tagját, akik tanítványokat kerestek maguknak, hogy továbbadhassák tudásuk leglényegesebb elemeit. Feladatuk az volt, hogy rítusok formájában fenntartsák az ősi eszméket illetve ezeket mindig hozzáigazítsák az adott nép igényeihez. Az ősi táltos közösség tehát úgymond kinevelt egy új táltos generációt, később az ő utódaik vándoroltak többek között a magyarokkal is nyugat felé. Csupán két téma volt, amit az ősi táltosok közössége nem adott tovább a későbbi korok táltosainak, mert úgy gondolták, hogy ennek a tudásnak nem lesz szerepe a következő időszakban: a kapcsolat a nem emberi civilizációkkal és a tárgyi emlékek őrzése. Utóbbi feladatot az emlékőrző táltosok nagyon kicsiny közössége kapta.
- Emlékőrző táltosok? Ez pontosan mit jelent?
- Ahogy már említettem, a táltosok feladata volt az is, hogy megőrizzék korábbi generációk emlékeit, tudását. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy minden korszakban összegyűjtöttük a fontosabb tárgyi emlékeket, írásokat. Ezeket a tárgyakat és néha az elhúnyt uralkodóink testét is, a föld mélyébe épített titkos kamrákba vittük, hogy megőrizzük az utókor számára. Az emlék-kamrák létezéséről mindig csak egy nagyon szűk réteg tudott: az adott időszak királya, fejedelme, törzsi vezetője, helyüket pedig csak az emlékőrző ősi táltosok ismerték és ismerik ma is…
- Ez elég megdöbbentő. Ezek a kamrák ma is léteznek? Hol?
- Igen, ma is léteznek, egyesek már évszázadok óta érintetlenek. Hogy hol? Mindenhol, ahol emlékőrző ősi táltosok éltek. Többek között a mai Magyarország területén is.
- Nem lehet, hogy időközben elpusztultak vagy kirabolták őket?
- Nem. Ezeknek az emlék-kamráknak a léte az elmúlt évezredek egyik legszigorúbban őrzött titka. Már csak azért is, mert felbecsülhetetlen értékű kultúrális tárgyakat őrzünk bennük.
- Ha akkora titok, most miért beszélsz róla?
- Mert a következő években felfedjük ezeknek a kamráknak a tartalmát.
- Miért pont most jött el ez az idő?
- Az emlékeket ennek a generációnak őriztük. Két fontos feltétele volt annak, hogy a kamrák tartalmát hozzáférhetővé tegyük. Az egyik: legyenek emberek, akik értékelni és érteni tudják annak tartalmát. A másik: a kamrák tartalmáról szóló információk minél több emberhez közvetlenül, közvetítők nélkül jussanak el. Ez a két feltétel az emberi civilizáció utóbbi évezredeiben most teljesül először.
- Miért volt fontos, hogy teljesüljön ez a két feltétel?
- Az emlék-kamrákban őrzött tárgyak, írások több ponton át fogják írni a történelmet, illetve új megvilágításba helyeznek régi eseményeket. Számos népnek új emlékeket adunk, hogy segítsük őket a jelenkor és a jövő problémáinak megoldásában.
- Hogyan segíthetnek ezek az információk aktuális problémák megoldásában?
- A föld népei egy nehéz időszak előtt állnak. Egy ember számára a múlt olyan, mint egy fának a gyökér. Nincs szem előtt, de nélküle a fa nem élne. Ebben a nehéz időszakban szükségünk lesz a gyökereinkre. A múlt ismerete és tudásanyaga megerősítheti a szellemünket, stabilitást, pozitív érzelmi töltést vihet a mindennapi életünkbe. Jobban tudunk távlatokban és összefüggésegben gondolkodni, ez pedig segít abban, hogy jó döntéseket hozzunk.
- Hogyan tudtak fennmaradni a táltosok a keresztény országokban, pl. a Magyar Királyság területén, ahol ismereteink szerint a kereszténység felvétele után üldözték a régi vallásokat?
- A táltosok nem képviselnek vallásokat. Alkalmazkodunk a körülményekhez, és ha kell, integráljuk a tudásunkat és rítusainkat egy adott társadalmi-kultúrális környezetbe. Egyelőre nem nagyon szeretnék a történelmi részletekben elmerülni, de a magyarok esetében ez nagyjából így nézett ki: A táltosok több hullámban érkeztek a Kárpát medence területére, különböző népekkel, az elsők már az időszámításunk kezdete előtti évszázadokban. Azt is mondhatnám, a táltosok jelenléte ezen a földrajzi területen ettől az időszaktól kezdődően folyamatos volt. A Kárpát medencéről szerzett táltos tudás eljutott a még keletebbre élő népekhez, miközben a kelet-nyugat irányú migráció lényegében állandósult. Amikor az időszámításunk szerinti 800-as években nagyobb létszámú magyar törzsek is a Kárpát medence irányába vonultak, vezetőik az ősi írásokra és táltosaik folyamatosan „aktualizálódó“ információira alapozhattak, tehát nagyjából tudták, mi vár itt rájuk. A táltosok intenzíven tanulmányozták azokat a népeket és szokásaikat, akik a Kárpát medence környékén éltek, többek között a kereszténységet, mint vallást is. Nem kis dilemmánk volt, hogyan fogjuk „összeboronálni“ a keresztény vallást gyakorló népek szokásait a magyar törzsek eszméivel. Láttunk számos közös vonást, de hiányoztak dolgok, amiket mi fontosnak tartottunk. Például a kötődést a természethez. Nehezítette a dolgunkat, hogy kiderült, a környezetünkben élő keresztények életvitelének, gondolkozásmódjának édeskevés köze van az általunk tanulmányozott jézusi tanításokhoz. Pogánynak tartottak bennünket, akiket meg kell téríteni. Semmi együttérzés, befogadási készség nem mutatkozott részükről. Ebből heves vita lett a törzsek vezetői között. Voltak, akiket újdonsült szomszédaink királyainak és főurainak, főpapjainak cicomája lenyűgözött és ezért azonnal beáldozta volna eddigi életvitelét. Más vezetőink a törzseink létét érezték veszélyben és katonai megoldást sürgettek, hogy felmérjék, mennyi túlélési esélyünk van. Egyesek Attilával példálóztak: ismertük elődeink sorsát, akik pár száz évvel korábban dinamikusan és sikeresen vezettek hadjáratokat, de tudtunk a gyors és látványos bukásról is. A táltosok szerepe az első magyar uralkodók életében sem változott. Sok lett a kíváncsi idegen, ezért visszahúzódtunk. Nem akartunk szem előtt lenni a királyi udvarban, csuhát öltöttünk és visszavonultunk az emlék-kamráink környékére, remete-szerű életet folytatva. Ha kellettünk a királynak, közvetítőkön keresztül üzent. Később ez intézményesítve lett az eredeti Pálos rend keretein belül.
- Azt mondod, hogy a Pálos rend papjai táltosok?
- A mai papok semmiképp, ez csak a törökök érkezéséig volt így, de akkor is csak részben. Vagyis nem minden Pálos rendi pap volt ősi táltos, de ismerték a feladatainkat és segítették a munkánkat.
- Akkor ma hol találjuk az ősi táltosokat?
- Ahogy már elítettem, az ősi civilizációnk pusztulása után az ősi táltosok egy része sok évezredes vándorútra indult különböző népekhez csatlakozva, a többség azonban az eredeti élőhely közelében maradt és integrálódott az ott kialakuló népekbe. Az ősi táltosok többsége ma tibeti és csan buddhista szerzetesként él és őrzi az ősi tudást. Azonban akárhol is jártak az ősi táltosok és örököseik, mindig kapcsolatban álltak egymással. Közösen hozzák meg döntéseiket és osztják fel egymás között a feladatokat.
- Hogyan tudtak ilyen nagy távolságok ellenére is kapcsolatban maradni?
- Erről majd egy későbbi alkalommal szeretnék beszélni.
- Rendben. A dalai láma is közéjük tartozik?
- Nem. A dalai láma a tibeti buddhizmus szellemi vezetője, de egyben fontos társadalmi feladatot is betölt a tibetiek életében. Az ősi táltosok többsége nagyon régóta teljesen elzártan és elkülönülten él. A dalai láma ugyan tudhat a létezésükről, de nem tudja, hogy személy szerint kikről van szó. Az elszigeteltség fontos feltétele annak, hogy az ősi táltosok tudása ne kerüljön idő előtt illetéktelen kezekbe.
- Miért, hogyan kerülhet illetéktelen kezekbe?
- Minden tudással vissza lehet élni. Megpróbálhatják eltitkolni, megmásítani. Lehetnek olyan hatalmi csoportok, akiknek nem érdekük, hogy az a tudás közvetve, torzítások nélkül az emberek birtokába kerüljön. Visszautalnék arra a két feltételre, amiről korábban beszéltem.
- Azt mondtad, Magyarországon is vannak emlék-kamrák. Ezeket akkor most kik őrzik?
- Fizikai értelemben véve senki, nincs is rá szükség. Az emlékőrzés nem azt jelenti, hogy ül egy táltos a bejárat előtt és őrködik…  E helyek védelmét azt biztosítja, hogy csak úgy véletlenül nem lehet rájuk találni.

A beszélgetés második részét itt olvashatod el: Csege – Beszélgetés egy ősi táltossal múltról és jövőről (2. rész)